Békés Megyei Népújság, 1966. november (21. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-25 / 278. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI rtRT&tZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1966. NOVEMBER 25., PÉNTEK Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM Az ország leghatékonyabb belvízvédelmi rendszere épült ki a megyében További műssaki intéskedések belvísmentesítésre — A Tissa II. visének fogadására késsülnek a ssövetkesetek Túlteljesítette éves tervét a megyei növényvédő állomás Lapunk tegnapi számában hírt adtunk arról, hogy november 23- án és 24-én kétnapos vízgazdálkodási tanácskozás színhelye volt Békéscsaba. Az értekezlet tapasztalatait Csatári Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese a következőkben összegezte: — Az országos szervek képviselőitől örömmel hallottuk, hogy megyénkben — viszonylag — milyen magas fokú belvízvédelmi készültséget értünk el. Ez egy évtizedes kitartó, igen következetes munka eredménye. A megye határát 2500 kilométer hosszúságban vízelvezető csatornák szelik át. Kiépültek azok a fő művek is, amelyek a csatornák vizét a folyómederbe továbbítják. Ez az esztendő rendkívül vizes év volt. Hogy mégis elejét tudtuk venni a belvíz még jelentősebb kártételének, azt elsősorban a vízügyi igazgatóságok dolgozóinak és a termelőszövetkezetek gazdáinak köszönhetjük. A megye területén április 10-e után belvízborítás már nem volt, ugyanakkor május 10-én országosan még 100 ezer holdnál is nagyobb területet öntött él, zárt el a mezőgazdasági műveléstől a felgyülemlett csapadék. A szerdai és a csütörtöki tanácskozás lényegében megerősítette az eddig tett intézkedéseket, sőt a következő években újabb műszaki intézkedésekre kerül sor a belvíz elleni védekezésben. Ebben a tervidőszakban újabb szivattyútelepek épülnek a Körösök mentén, melyek a jelenlegi kapacitást másodpercenként 18,2 köbméter víz továbbításával növelik. Szeghalom, Bélmegyer környékén, továbbá a Fehér- és a Fekete-Körös deltájában, a Peresi öblözetben, Orosháza környékén a Kurca belvízrendszerében, továbbá a megye déli részén, a szárazéri belvízrendszerben igen jelentős felújítási munkálatok kezdődnek. Ezek többségükben állami erőből valósulnak meg. Szó volt az öntözéses gazdálkodás fejlesztéséről is. A kétnapos tanácskozáson felvetődött egy olyan gondolat, hogy a korábban épült öntözőtelepek műszaki felülbírálását el kellene kezdeni és azokat a telepeket, melyek nem alkalmasak az öntözéses gazdálkodásra, szanálni kell. Azokat az öntözőterületeket pedig, amelyek rekonstrukcióra szorulnak, haladéktalanul fel kell újítani. A Körösök öntözésre használható vizét megyénk termelőszövetkezetei igénybe veszik. Meglevő telepeinken a hatékonyság növelésére kell törekednünk. Az újabb öntözőtelepek építése szőrös összefüggésben áll a Tisza II. vízlépcső megvalósításával. Amennyiben ez elkészül, akkor a Békéscsabától nyugatra eső területen 75 ezer hold szántón valósul meg öntözéses gazdálkodás. Az új telepek építését az előbb említett térségben ebben a tervidőszakban elkezdjük, hogy a Tisza vizének hasznosítására a szövetkezeteket előkészítsük. A Kettős-Körösön épülő békési duzzasztómű újabb 10 ezer hold öntözésére nyújt majd alkalmat Tervezünk — távlatban — víztározóépítést is Szabadkígyós és Doboz térségében. A víztározó környékén újabb 26 ezer hold öntözésére nyílik majd lehetőség, örömünkre szolgál, hogy elképzeléseinkkel a tanácskozáson részt vett felsőbb szervek képviselői, vezető beosztású dolgozói egyetértettek. Így most már hozzákezdhetünk a részproblémák megoldásához. Megyénk termelőszövetkezeteiben egyre több helyen alkalmazzák a borjak mesterséges nevelését. 1966-ban már 79 szövetkezetben hasznosították a borjúnevelés nagyüzemi tapasz^ talatait. A gazdaságok többségében érdeklődnek a különféle borjúnevelő tápszerek iránt. A TBK—40 típusú tápszerrel ebben az esztendőben 9 termelő- szövetkezetben 1355 borjút etettek. A TZS—60 típusú tápszerrel — ez a legújabb — az 1 idén két tsz-ben kísérleteztek s év végéig 310—320 borjút nevelnek fel. A borjak mesterséges nevelésére jelentős beruházás valósult meg. A megye 17 szövetkezeté- 1 ben 2 millió 500 ezer forintból 1042 férőhelyes borjúnevelőt alakítottak ki 1965-ben. Ezt az akciót az állam vissza nem térítendő dotációval támogatta. Ezt a dotációs módszert ebben Régi hagyomány már a Békés megyei Növényvédő Állomáson, hogy a dolgozók egymással, s brigádok a brigádokkal versenyben látnak hozzá az éves tervfeladatok teljesítéséhez. A különböző versenyformákat az idén pártunk IX. kongresszusának tiszteletére tett felajánlásokkal is élénkítették. A régen meghonosodott géppár versenyt az idén Domokos András és Gyarmati Ferenc nyerte. Az ez évre szóló 1810 hold tervük helyett 3378 holdat teljesítettek, ami 186,6 százaléknak felel meg. A második helyeaz esztendőben is alkalmazták. Ojabb 11 termelőszövetkezetben 720 borjúnevelő férőhelyet alakítottak ki a meglevő gazdasági épületekből. Az állam 1966-ban 2 millió forint dotációt folyósított az üaemág fejlesztésére a közös gazdaságoknak. Panaszkodnak a gyümöicsfa- oltvány-nevelő telepek vezetői a külföldről behozott vadalanyokra. Ezeket a nyugat-európai piacon kemény valutáért vásárolja a külkereskedelem. Korábban nem vettünk ilyesmit, mert a hazai erdőségek ontották a vadalany neveléséhez szükséges magvakat, s volt bőven kiváló zett Balogh Gábor és Horváth László páros mindössze kéttized százalékkal maradt le. A Domo- kosékkal azonos tervük helyett 3373 holdat teljesítettek. Nagyszerű eredménnyel, 173,4 százalékos tervteljesítéssel kénytelen megelégedni a harmadik hellyel a Nagy Gábor és Kubik János géppáros. A brigádok közti ez évi versenyt szinte behozhatatlanul a Gagarin brigád nyerte. Még tart ugyan a munka, de 132,5 százalékos tervteljesítésüket aligha érik utol. A második helyezett Győzelem brigádnak ugyanis 109,8, a harmadik helyezett Petőfi brigádnak pedig 104,9 százalékos eddig az éves tervteljesi- tése. Az eleven versenyszellem, a minden akadályt leküzdeni akarás hatására a növényvédő állomás a tervezett á5 ezer 660 hold éves védekezési tervét 53 ezer 283 holdra, vagyis 116,68 százalékra teljesítette. Azért is figyelemre méltó ez, mert a termelőszövetkezetek tulajdonában most már 490 növényvédő gép van megyénkben s ezekkel a tavalyi 257 ezer 221 hold helyett az idén 462 ezer 456 holdon végeztek növényvédő munkát. minőségű, a táj rögéhez szokott vadalanyunk. Most nincs. Nincsen azért, mert nem jó az együttműködés az oltványnevelő telepek és az erdőgazdaságok között. Érdemes lenne felülvizsgálni: miként lehetne az együttműködést gyümölcsözővé tenni az erdőben termett különféle vadgyümölcsfák termékeinek begyűjtésére. Szükség lenne erre, mert a ,3ooooooooqpooooooooooooooooooooooooooooooooooooo Híradástechnikai kísérletek Tizenegy termelőszövetkezetben 2 millió forint üzemágfejlesztésre Importot pótolna az együttműködés A Távközlési Kutató Intézet komoly szerepet játszik a magyar híradástechnika fejlesztésében. Egyik legfontosabb kutatási témája a költséges kábeleket helyettesítő mikrohullámú berendezések kidolgozása és az elektronikus telefonközpont új elvek alapján történő felépítése. A képen: egyidejűleg több száz telefonbeszélgetés átvitelét teszi lehetővé a mikrohullámú ösz- szeköttetés. A mikrohullámú antenna az intézet tetején. MTI Fotó — Fényes Tamás felv. Tovább bővül az Orosházi Tangazdaság Egy esztendő alatt 13 millió forint beruházás A kisebb állami gazdaságok közül kevés dicsekedhet olyan gondossággal, mint az Orosházi Tangazdaság. A négyezer holdas üzem ebben az esztendőben 13 millió forint állami támogatást kapott a gazdálkodás bővítésére. Ebből az összegből igen jelentős részt a szarvasmarhatenyésztési program megvalósítására fordítottak. A legújabb típusú, legjobban bevált nagyüzemi szarvasmarhaistállóból hármat építettek. A szarvasmarhatenyésztő telepet. ellátták egy modern elletőistállóval is, sőt tejházat is csináltak. Az új épületekbe bekötötték a jószágokat. Épületkarbantartásra 13,6 millió forint Évek óta a termelőszövetkezetekben . több száz millió forintra növekedett az épületvagyon. Az új és a régi épületek karbantartására most már mind több anyagi erőt fordítanak. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya — amint azt Szabados Károly főelőadó közölte — minden évben kellő figyelmet fordít a meglevő beruházások karbantartására, felújítására. Ebben az esztendőben 13,6 millió forintot irányoztak elő — az árvízkárokon kívül — épületkarbantartásra. A közös gazdaságokban rangja van ennek a munkának, amit az is tanúsít, hogy a 13,6 millió forintból november első feléig 9,2 millió forintot használtak fel. Az év hátralevő részében főként az épületek belső felújítási munkái valósulnak meg. külföldön vásárolt vadgyümölcs- fa-magvakkal együtt rendszerint betegséget is behoznák. Ezek itt terjednek, gátolják, akadályozzák az oltványneveló telepek gazdálkodásának eredményességét. A jó együttműködés tehát importot pótolna és igen megnyugtató alapra helyezné az állami gazdaságokban, termelő- szövetkezetekben, háztáji kertekben a gyümölcstermesztést. Befejezték éves tervüket A Békés megyei Vegyesipari Vállalat dolgozói a IX. párt- kongresszus tiszteletére vállalták, hogy éves tervüket határidő előtt teljesítik. ígéretüknek november 23-án eleget tettek, ugyanis 25 millió 900 ezer forintos évi tervüket ezen a napon befejezték. December 31-ig előreláthatólag még 3 millió 100 ezer forintos tervtúlteljesítést érnek eL
